Az Alibaba kínai technológiai konszern legalább 380 milliárd jüant (49,8 milliárd euró) tervez befektetni a mesterséges intelligenciába (MI) és a felhőalapú számítástechnikába az elkövetkező három évben a cég hétfői bejelentése szerint.
Az elmúlt napok során rendkívüli események szemtanúi lehettünk az orosz-ukrán háború potenciális lezárását illetően. Habár eddig sem volt rózsás a kapcsolatuk, nem sokan mondták volna meg előre, hogy Donald Trump amerikai elnök ilyen élesen fogja kritizálni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, miközben az amerikai külügyminiszter Szaúd-Arábiában ült tárgyalóasztalhoz orosz kollégájával, a Pentagon vezetője pedig arra figyelmeztette Európát, Amerika szeme immár végérvényesen a rendszerszintű riválisra, Kínára fog szegülni, nem az öreg kontinensre. De milyen logika állhat mindennek a hátterében? Egyesek a múltat látják visszaköszönni Trump ellentmondásos manőverezésében, pontosabban egy korábbi elnök külpolitikai stratégiáját – mely jelenkori alkalmazása azzal járna, hogy az Egyesült Államok kiengedje a karanténból és szorosabbra fűzze kapcsolatát Vlagyimir Putyin Oroszországával.
Egy hétfői találkozó, egyetlen mondat Hszi Csin-pingtől, és máris új szelek fújnak a kínai gazdaságban. Az elmúlt évek vállalkozásellenes politikájától látványosan eltávolodva a pekingi vezetés most a magánszektor felé fordul, hogy a technológiai cégek segítségével adjon lendületet a megrekedt gazdaságnak. De vajon valódi paradigmaváltásról van szó, vagy csak egy újabb taktikai húzásról a geopolitikai játszmában? A válasz ott rejlik a kínai részvénypiacok friss ralijában – és abban, hogy ki meri ezt elhinni.
A kínai elnök, Hszi Csin-ping a jövő héten szimpóziumot tervez tartani az ország üzleti vezetőinek részvételével, köztük olyan prominens személyiségekkel, mint Jack Ma, az Alibaba társalapítója. A találkozó célja a magánszektor hangulatának javítása a jelenlegi gazdasági kihívások közepette, írja a Reuters.
Kínai tisztviselők az elmúlt hetekben közvetítőkön keresztül javaslatot tettek Donald Trump csapatának, hogy helyet adnának az amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő közötti csúcstalálkozónak, és elősegítenék a békére irányuló erőfeszítéseket egy esetleges tűzszünet után – írja a The Wall Street Journal.
Kína tavaly rekord mennyiségű a szénerőművet épített, ami ellentmond az ország korábbi ígéretének, miszerint 2030-ra csökkenteni kezdi szén-dioxid-kibocsátását.
Kína új jüanhiteleinek összege januárban jelentősen megugrott decemberhez képest a becslések szerint, de még mindig elmarad az egy évvel korábban elért rekordtól.
A Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő közötti telefonbeszélgetés várhatóan még a mai napon megtörténik, nem sokkal azután, hogy Kína szankciókkal válaszolt az amerikai elnök lépéseire. Az amerikai kormányzat képviselői megerősítették a közelgő egyeztetést, amely kulcsfontosságú lehet a kialakult helyzet kezelésében - számolt be a Sky News.
Az Egyesült Államok és Kína vezetői a közeljövőben telefonon egyeztetnek egymással, miközben a két ország közötti feszültség továbbra is érezhető. A beszélgetésre azt követően kerül sor, hogy Donald Trump amerikai elnök újabb vámemeléssel fenyegette meg Pekinget, valamint aggodalmát fejezte ki a fentanillal kapcsolatos kínai export és az ázsiai ország Panama-csatornában való jelenléte miatt - Közölte a Reuters.
A kínai kormány elítélte az Egyesült Államok által bevezetett újabb vámokat, ugyanakkor nyitva hagyta az ajtót a további tárgyalások előtt. Peking bejelentette, hogy a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) megtámadja Donald Trump elnök intézkedését, és "ellenintézkedéseket" helyezett kilátásba válaszul a kedden életbe lépő illetékre.
Rengeteg információ látott napvilágot arról, hogy a Kínai Népköztársaság egy hatalmas méretű katonai központot emel a főváros közelében.
A tajvani Nemzeti Politikai Alapítvány szerint Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépésével Tajpejnek számolnia kell azzal, hogy nem számíthat az Egyesült Államok támogatására a jövőben – közölte a Taiwan News.
Donald Trump kedden azt mondta, valószínűleg újabb szankciókat vet ki Oroszországra, amennyiben Vlagyimir Putyin visszautasítja, hogy az ukrajnai háború befejezéséről tárgyaljanak – írja a Reuters.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő videókapcsolaton beszélt egymással kedden, néhány órával Donald Trump amerikai elnöki beiktatása után – írja a Reuters.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök leendő alelnöke, J.D. Vance vasárnap kínai hivatali partnerével, Han Csenggel találkozott január 20-án esedékes beiktatása előtt.
Kína 2024 végét valóságos haditechnológiai parádéval zárta, egymás után jöttek az olyan szenzációnak számító villantások, amelyekkel Peking igazi erődemonstrációt tartott. A keleti nagyhatalom igyekszik a saját hadseregéről olyan képet mutatni a világnak, amely prezentálja, hogy az modern és ütőképes. Azt nem lehet hitelt érdemlően ellenőrizni, hogy a látványos felbukkanások valódi képességeket rejtenek, vagy csak szemfényvesztés az egész, de a hadseregnek a háttérben van egy eltitkolni szándékozott, ritkán firtatott, megoldhatatlannak tűnő gondja: a korrupció.
A világ békéjének és biztonságának erősítését ígérte Donald Trump hamarosan hivatalba lépő amerikai elnök, miután pénteken telefonon egyeztetett Hszi Csin-ping kínai államfővel.
Tavaly az utolsó negyedévében élénkült a kínai gazdaság, így 2024 egészére sikerült elérnie a politika által kitűzött 5%-os növekedési célt. A szakértők az állami élénkítő lépésekre, illetve az erős exportteljesítményre vezetik vissza a kedvező növekedési adatot, ám az idei év körüli bizonytalanságot is hangsúlyozzák, elsősorban a kereskedelempolitikai kilátások miatt.
2024-ben Kína háromszor is nagyszabású hadgyakorlatot rendelt el a Dél-kínai-tenger északi felében található Tajvan körül. Mindegyik alkalommal a haditengerészet és a légierő járművei tucatjával okoztak zavart a sziget térségében, de a felek ennél nagyobb lépéseket nem tettek a háború irányába. Azt az egész világ találgatja, hogy mikor jöhet el az a pillanat, amikor Peking ténylegesen rászánja magát az offenzívára, hamarosan több dolog is megváltozik a világpolitikában, ami befolyásolhatja a keleti nagyhatalom döntését.
A kínai gazdaság várhatóan jelentős növekedést ér el 2024-ben, miközben az ország vezetése proaktív intézkedéseket tervez a gazdasági fellendülés érdekében. Hszi Csin-ping kínai elnök újévi beszédében optimista hangvételben nyilatkozott a jövőbeli kilátásokról, annak ellenére, hogy az ország számos kihívással néz szembe.
Komoly vizsgálat indul, hogy mi lesz az utazókkal.
Heinz Frigyes Ferdinánd cikke.
Az inflációs adat után nagy erősödést követett a gyengülés.
Már hivatalosan be is jelentették a válaszcsapásokat.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
